Tények és tévhitek a krónikus derékfájásról
Árthat a törzsizmokat erősítő gyógytorna? ►A torna mellett a séta is jó megoldásnak tűnik a fájdalom enyhítésére
A derékfájdalom az egyike azon panaszoknak, amelyeket szinte mindenki megtapasztal élete során. Sokféle tanács létezik a kellemetlenségek enyhítésére, közülük talán leggyakrabban a „CORE” izmok – ez a törzsizmok gyűjtőneve – erősítése kap aránytalanul nagy figyelmet, azt sugallva, hogy ezzel a módszerrel megszüntethető a fájdalom. De valóban ennyire egyszerű lenne?
Logikusnak tűnik
A megközelítés első látásra logikusnak is tűnik, hiszen, ha a törzsünk stabil, akkor a gerinc védve van, és nem hárul akkora nagyságú erő az ízületekre, vagyis csökken, megszűnik a fájdalom. A helyzet viszont ennél lényegesen bonyolultabb. Egyre több tudományos kutatás jut arra a következtetésre, hogy nincs közvetlen összefüggés a derékfájdalom és a törzsizmok állapota között.
– Számos olyan tényező van, ami szerepet játszik a fájdalom kialakulásában, így sok esetben félrevezető lehet a törzsizmok erősítésének elmélete, sőt, a túlzott törzsizomerősítés paradox módon akár még több fájdalomhoz is vezethet – hívja fel a figyelmet Olosz József, a sherlockrehab.hu vezető gyógytornásza.
Izomgyengeség és fájdalom
„Ha a törzs izmai gyengék, akkor ez fokozott terhelést jelent a csigolyákra és ízületekre” – állítják a CORE izomzat erősítését támogatók. De tényleg védelmet nyújtanak az izmok az ízületek számára? Valóban fájdalomhoz vezetnek a gyenge törzsizmok?
– Az elmúlt években sok tanulmányban vizsgálták a kutatók az izomgyengeség és a fájdalom közötti összefüggéseket. Meglepő eredményre jutottak: az izomgyengeség önmagában nem feltétlenül vezet fájdalomhoz, aminek az az oka, hogy az izmok gyengülése során nem aktiválódnak azon érző idegvégződések és neurotranszmitterek, amelyek felelősek a fájdalomért. Az izmok gyengesége tehát nem indítja be azokat a biokémiai folyamatokat, amelyek például egy sérülésnél jelen vannak és fájdalmat okoznak – mondja a szakember.
A fájdalom az agy döntése
A fájdalom az agy által hozott döntés, olyan riasztás, ami veszélyre figyelmeztet bennünket. Előfordulhat, hogy extrém stressz esetén a testi fájdalmakat egyáltalán nem is érzékeljük, mert az agy a túlélés érdekében más prioritást választ. Az agy a sérülés körülményeit, korábbi emlékeket és tapasztalatokat, valamint a sérülés környezetét figyelembe véve hozza meg döntését a fájdalommal kapcsolatban.
A sérülések idővel meggyógyulnak, ennek ellenére a fájdalom viszont fennmaradhat – kialakul a krónikus fájdalom, például a krónikus derékfájdalom. Miért? Azért, mert az agyunk a pszichológiai – félelmek, katasztrofizáció, hiedelmek – és szociális tényezők – mit mondott az orvos – alapján hozza meg a döntését.
A derékfájdalom elemzésekor csak az esetek egy kisebb részében lehet egy konkrét gerincsérülésre visszavezetni a fájdalom forrását (ezt nevezzük specifikus derékfájdalomnak). A nagyobbik részt, az úgynevezett nem specifikus (krónikus) derékfájdalom teszi ki, ahol már bonyolult azonosítani a fájdalom okát, így nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy azt fizikai elváltozás, izomgyengeség vagy meszesedés okozta.
Azt, hogy az izomerő és a fájdalom közötti kapcsolat nem annyira szoros, több példa is jól mutatja:
– Vannak olyan emberek, akik a nap során csak minimális fizikai aktivitást végeznek, emiatt az izmaik gyengébbek lehetnek, mégsem számolnak be fájdalomról.
– Ott vannak az élsportolók, akik viszont rendszeres fizikai terhelésnek vannak kitéve, erősebb izomzattal rendelkeznek, és mégis fájdalomról, visszatérő ízületi problémákról panaszkodnak.
– Ahogy a hosszan tartó ágyban fekvés is izomgyengeséggel jár, amihez általában nem társul fájdalom.
Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy az izomgyengeség sokkal inkább fizikai korlátozottságot okoz, nem pedig fájdalmat.