Ők megbízható csillagjegyek
Egy kapcsolat lezárása mindig nehéz feladat ▶ Ezzel a technikával könnyebben túljuthat a szakítás utáni nagyon fájó időszakon
Vannak olyan csillagjegyek, amelyek minden hullámvölgyben elkísérnek bennünket, mellettünk állnak, amikor nehéz helyzetben vagyunk, és mindig számíthatunk rájuk. Ők azok, akik soha nem hagynak el minket.
A Bika az egyik leghűségesebb a csillagjegyek közül. Bízhatunk benne. Ráadásul a makacs földjegy nem adja fel egykönnyen. Ha egy barátságban vagy párkapcsolatban veszekedés támad, a Bika addig harcol, amíg minden újra jóra nem fordul.
A Szűz hűséges léleknek számít, aki nem hagyja el azt, akit egyszer a szívébe zárt. Természetéből és maximalizmusából adódóan szerettei jóllétéről is gondoskodik. Különösen a nehéz időkben számíthatunk a csillagjegy támogatására – mindig ott lesz, ha szükség van a segítségére.
Ne sajnáljuk magunkat, inkább cselekedjünk, hogy mielőbb
túljussunk a nehezén
Legyen szó partnerről, családtagról, barátról vagy kollégáról, egy kapcsolat lezárása mindig nehéz feladat. De sokszor még nehezebb az, ami utána következik. Antonio Pascual-Leone, a kanadai Windsori Egyetem klinikai pszichológusa szerint ugyanis hiába vannak a folyamat során könnyebb időszakok, néha elakadunk, megrekedünk a fájó érzések, a kétségek és a szorongás miatt – írja az ideas. ted.com.
„Nevezzük befejezetlen ügynek” – mondta a szakértő. A legtöbb ember azt gondolja, hogy a továbblépés csak idő kérdése, de egy komolyabb sérülésből sosem könnyű felépülni. Pascual-Leone szerint ezt a problémát három lépésben lehet megoldani, ami így néz ki: kettőt előre, egyet hátra, ám ebben a folyamatban bármikor elakadhatunk. Jó hír azonban, hogy léteznek olyan technikák, amelyek segítenek elmozdulni a holtpontról, és sikerülhet végleg továbblépni.
1. Koncentráljunk az érzéseinkre
Amikor véget ér egy kapcsolat, akkor a düh és a szomorúság a legdominánsabb érzések, amelyek sokszor összeolvadnak, és persze felerősödnek. A szakember ezt egy gyerekjátékhoz hasonlítja, és azt javasolja: „Szánjunk arra időt, hogy szétszedjük ezt az egészet, közben pedig keressük meg a megfelelő szavakat. Próbáljuk megfogalmazni, hogy mi olyan szörnyű, kínos vagy nehéz.”
Tegyük fel magunknak a kérdést: „Hol fáj? Mi a legrosszabb az egészben?” Ha nem szeretnénk magányosnak és zak latottnak érezni magunkat, akkor muszáj ezekre az érzésekre koncentrálni, csak így jöhetünk rá, hogy mi fáj a legjobban.
2. Fogalmazzuk meg, mire van szükségünk
Miután egy kapcsolat véget ér, vannak, akik pontosan tudják, mi fáj nekik a legjobban, de az önvád csapdájába esnek, és ezt gondolják: „Bármi is történt, az én hibám volt, megérdemlem, hogy rosszul bánnak velem és elhanyagolnak.” Ilyenkor sérülékenynek és összetörtnek érezzük magunkat, ami teljesen érthető.
Ezen a fázison a következő kérdésekre adott válaszok lendíthetnek át bennünket: „Mire van a legnagyobb szükségem? Például éreznem kell, hogy számítok, hogy szerethető és fontos vagyok.” A szakértő szerint a kapcsolat vége és a szükségleteink aktív konf liktusba kerülhetnek egymással: „Azt szeretném érezni, hogy valaki értékel, de a válásom miatt azt érzem, hogy eldobható vagyok.” És pont ez az ellentmondás szükséges ahhoz, hogy elkezdődjön a változás.
Kellemesebb idő várható napos időszakokkal, és már kevesebb helyen, leginkább keleten alakulhatnak ki záporesők. A szél is napról napra mérséklődik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 4 és 10, a legmagasabb nappali hőmérséklet 14 és 18 fok között várható.
3. Vegyük sorra, mit veszítettünk
Az utolsó lépésnél vissza kell térnünk a folyamat elejére, és fel kell idéznünk, hogyan ért véget a kapcsolat. Gondoljuk át, hogy mi fájt a legjobban, és mit veszítettünk. Aztán arra is válaszoljunk, hogy miért haragszunk, mit hiányolunk. Milyen álmaink és reményeink voltak, amiért olyan nehéz búcsút venni ettől az egésztől?
A szakértő szerint ezeket a kérdéseket eg yáltalán nem könynyű feltenni, ahogyan a válaszokat sem könnyű befogadni. Ez a legkritikusabb része annak, hogy lezárjunk egy kapcsolatot. „ Az egészséges érzelmeknek életerőgörbéjük van: felmerülnek, érezzük őket, kifejezzük őket, aztán vége, végleg elillannak” – zárta gondolatait Pascual-Leone.